Norvégia az én szememmel...

Minden, ami az ERASMUS félév alatt történik... Képeimet a linkblogból érhetitek el eredetiben.

Linkblog

Friss topikok

  • Reja: Nekem nem volt gondom a norvég emberekkel. Sőt, nekem csak pozitív élményeim voltak. Bárkit leszól... (2007.12.27. 11:40) Az első hét Oslóban
  • erosmattila: Hei Flóra, Tusen takk for skrive det =D. Jeg har lært norsk i Oslo! Igen ERASMUS ösztöndíjjal jött... (2007.11.10. 12:15) Az ígéret szép szó…
  • erosmattila: Tusen takk :D (2007.08.28. 08:52) A kalandok folytatódnak...
  • barbi: Szia, mi csak egy rövidebb családi "nyaralást" tervezünk Norvégiába, ill. holnap indulunk :) De n... (2007.08.08. 15:52) Jeg tror ikke
  • Réka: azt hiszem nagyon szerencsés vagy, hogy ilyen szép helyeken járhatsz ;))) fényképezz sokat és tedd... (2007.07.23. 19:03) A mai kirándulás

Az első hét Oslóban

2007.07.22. 12:47 | erosmattila | 2 komment

Den første uken min i Oslo

Az elmúlt két napban "hihetetlen" dolog történt velem: LEÉGTEM (egyelőre nem anyagilag, az majd csak ezután fog következni, ugyanis itt minden elképesztően drága, még a németek és az angolok is ezen sopánkodnak... pl. tej, kenyér, felvágott, vaj, 3 db alma = 4.300 Ft...). Nos a leégésre visszatérve, nem hittem volna, hogy a norvég napnak ilyen ereje van (amúgy kb. 20fok volt tegnap és az előtt), az orrom és az arcom pecsenye vörösre sült :( még otthon a 30-40 fokban sem szoktam lesülni, szóval nem hoztam naptejet... és fáj, dehát mindenkinek ismerős az érzés, csak meglepett, hogy pont Norvégiában égtem le :) és az sem kizárt, hogy egy kisebbfajta napszúrást is sikerült kapnom, ugyanis borzalmasan fáj(t) a fejem, jah és nincs sapkám, őszintén nem gondoltam, hogy szükség lehet napellenzőre az északi félteke igencsak északi részén, ahogy azt sem, hogy 15ös faktorú fényvédőkrémet kellene használni. Lehet, hogy csak az én hiányosságaimat muttatja, hogy nem számoltam a magas UV sugárzással. Ugyanis már csak erre tudok gondolni, hogy ez lehet az oka...

Most vasárnap nevében, kicsit szusszanok (végre van időm leírni, mi is történt velünk :) aztán "jeg laerer norsk", belevetem magam a norvég tanulásba, egy csomó szót és kifejezést kell megtanulni :) Amúgy minden reggel a nyelvi laborban kezdünk, a könyvből hallgatunk és ismétlünk mondatokat, szavak, stb. A gép fel is veszi, amit mondtál, utána visszahallgathatod :) És mindvégig a tanár néni "mindenkibe" belehallgat és kijavít, vagy csak azt mondja, det er bra, just keep going :) Nagyon kedves, és lelkes!

Még a szerdai (onsdag) oslói sétánkkal kapcsolatban jutott eszembe, hogy általában egyedüli magyarként mindig besorolódom a lengyelek közé (ők ugyanis vannak szép számmal)... Akkor épp az egyik német lány gondolta, hogy azzal a indit, hogy "you come from Poland", hogy megtörje a jeget :) kicsit mellélőtt, de rögtön kapcsolt, hatalmas rákészülés után kinyögte: "Egeszsegedre" :) Aranyos volt. Ezt csak azért írtam, le hogy lám, így élünk más nemzetek szemében :) A túra mint már írtam, érdekes és szép volt. Láttuk a 19. századi norvég építészet csodáit, a gyáripar csíráit, a kissé gettó szerű negyedet, ahova az "alternatív" jelleget kedvelők járnak szórakozni. No meg megismerhettük az "örült" norvég biciklistákat, csengőjük az nincs, de "mennek mint a meszes" :( Az idegenvezető elvitt minket, addig amíg fizették, aztán utunkra bocsátot :) vicces volt, hogy tatláljunk vissza egyedül a koliba, de sikerült! A visszaút során megismerkedtem a francia lányokkal (Elodie, Clementine és Marie), Elodie vmi csoda folytán kapásból tudta az utat visszafelé :) - a képek lejjebb vannak

Csütörtökön (torsdag) délután volt tanítás, mert reggel azok mentek a rendőrségre, akik Oslóban maradnak tanulni. Nekem elméletileg majd Bergen kell intéznem... Az órák után úgy gondoltam, felkeresem a legközelebbi LIDL-t, mert az viszonylag olcsó. Tényleg az, a fentihez hasonló "menüt" 2.700 FTból megúsztam... Ott találkoztam Kristinával és Jenniferrel, más is felkutatta magának a LIDL-t :). Ez a nap nem volt olyan tartalmas, viszont legalább olyan fárasztó :( A legnehezebb még mindig azt megszokni, hogy éjjel nincs sötét. A magyar szerveztem igényelné, azt hogy sötét legyen, nekem vhogy ez együttjár(na) az alvással... Itt nem fog!

Pénteken (fredag) elfogyasztottam az első hamisítatlan norvég ebédemet :) Felkutattam az egyetemi "menzát", hogy egyek vmi főtt ételet. Kettő közül lehet választani, vega és hagyományos. Vicces volt a szitu, mert a kis ázsiai néni (aki próbált kiszolgálni) egy szót sem értett angolul, az én norvégom meg még nem olyan jó... De elkövettem azt a "hibát", hogy norvégul próbáltam elmondani neki, hogy most tanulom a nyelvet. Nagyon érdeklődő volt, mosolygott, megkérdezte, hogy itt fogok tanulni, mondtam, hogy Bergenbe megyek, de mivel az alapvető időhatározók még hiányoznak a szótárunkból, így mindenáron azt hitte, hogy holnap megyek. Felettébb vicces volt :) De végül sikerült, az árat angolul mondta és mutatta az ujjaival :) Főtt lazacot ettem főtt krumplival, uborkasalaátával és tejföllel :D jó volt (igaz melegnek nem lehetett mondani, és a lazac ízetlen volt), de akkor is jó volt. Pláne, hogy 40 koronába került (kb. 1280 Ft), amennyiből akkor sem lehetne kihozni, ha magam főzöcskéznék.

Mivel ezen a délutánon ragyogó napsütés volt (ekkor kezdtem legégni :) elhatároztam, hogy felfedezem magamnak a kollégium környékét, ugyanis valahol a közelben egy tó van. Nos megtaláltam Sognsvann-t, gyönyörü. Tipikus norvég tó, dús erdővel körülvéve a lejtők találkozásában :). Egy kicsit bepillanthattam a norvég életvitelbe is: hatalmas parkoló van a tó előtt, a helyiek itt leparkolnak, felveszik a sportcipőt, és rójják a köröket a tó körül, ugyanis kaviccsal leszórt "járda" veszi körbe az egészet. Az idősebbek meg kézenfogva sétálnak :) Szép volt. Én is körbesétáltam a tavat, kb. egy órámba telt és rengeteg képet csináltam! Az erdőt dús tűlevél halom borítja és olyan puha, kellemes rajta járni. Amúgy akármerre mész, a fű amellet, hogy zöldebb, sokkal dúsabb is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ahogy kifele haladtam az erdőből, csoporttársaim jöttek velem szembe: ezt az időzítést! Épp a Síugratóhoz (Holmenkollen) tartottak, természetesen csatlakoztam :) Ekkor még azt hittem tudják, hova megyünk... De csomó erdei gyaloglás után már ők is elbizonytalanodtak. Sarah (a laza angol csaj) leszólított egy "nordmann"-t (beszélt angolul :), aki azt javasolta, hogy menjünk metróval, mert messze van. De nem, mi kemények vagyunk, gyalog karunk menni :) A férfi elképedt, mert az legalább egy órára van onnan... Több - norvég viszonylatban is meredeknek számító - út "megmászása" után zsákutcába érkeztünk :) csak az erdő folytatódott tovább... Jörn (a laza német srác) és Sarah az erdőbe akart tovább menni, annak ellenére, hogy a térkép szerint nem folytatódott arról út, ugyanis nem akartak lefelé menni a hegyről, hamár ennyit megmásztak... De akadt egy másik tábor (jómagam is közéjük tartoztam), akik inkább lefelé vették volna az irányt, amerre a térkép mutatta. Végül 1:2 arányban szétváltunk, Jörn azt mondta "the first the winner", oké "that's deal". Jennifer, Marlies és én kb. 500 m megtétele után elértük a metróállomást, ahonnan max. 10 perc volt az út :). Megnéztük a panorámát, a síugratót és a kápolnát is. Egy hegyoldalba faragott trollt is láttunk. Elmondásuk alapján a többiek is odaértek vmikor, de addigra mi már rég otthon voltunk :). Mi "győztünk" :)

Tegnap (i går), még szombat nevében is volt tanítás (be kell tartani az óraszámot), de a tanáraink nem voltak olyan szőrösszívűek. Pikniket szerveztek nekünk, mindenki vitt vmit a közösbe. Mindkét csoportból (ugyanis párhuzamosan két csoportban folyik az oktatás) 2-2 embert osztottak egy csapatba, és feladatokat kellett végrehajtani :) Először is kaptunk egy térképet, hogy ide jussunk el, minden utasítás norvégül volt - természetesen. Menetközben 5 különböző virágot kellet szedni, meg beszélni egy norvég emberrel! Muszáj volt kommunikálni egymással, tehát olvadt a jég :) én a német Frierikával, az angol-kínai KaMannal és a görög Manolisszal voltam egy csapatban. Sikerült leszolítanunk a helyi Tinát, aki az oslói egyetemen tanul és beszélgettünk vele :) Kvízt is kellett csinálni, kaptunk egy táblázatot kérdésekkel pl. snakker minimum tre språk? - legalább 3 nyelvet beszél, és ki kellett deríteni, ki az akire illik a leírás, norvégul kellett kérdezgetni egymást :) Liva, a tanárunk nagyon kedves volt, a bemutatkozó írásomból megjegyezte, hogy a Balatonnál lakom, így volt egy olyan kérdés: bor med den størsten sjøen i Mellom-Europa, Közép-Európa legnagyobb tava mellett lakik :) Nagy fejtörést okozott a többieknek :D vagy inkább :(. Aztán kaptunk egy papírt tele kérdésekkel pl. hogy hívják a norvég köztársasági elnököt, és helyieket kellett kifaggatni :), egy dalt is kellett íni a csapatunkról norvégul és persze előadni, felettébb "jó" érzés volt. Jah, és a délelőtt fénypontja, a két osztály közötti futóverseny, akkor indulhattál futni a körödet, ha megválaszoltál egy norvég kérdést, norvégul :), a mi nyelvi csoportunk győzőtt :D!

A jó idő arra indította az embereket, hogy délután kéne csinálni vmit, közösen elmentünk az Oslo fjord Langøyene nevű szigetére. Fantasztikus volt. Az odafelé vezető úton a csoport hozta a formáját, beiktattunk néhány kerülöt, de így legalább ismerkedtünk a várossal. Azért ezt a szigetet választottuk, mert ide ment leghamarabb hajó :) tök jó dolog, hogy a "BKV (itt Oslo Sporvein)"-bérlet a nyári időszakban közlekedő hajókra is érvényes. A szigeten megdöbbentő volt, hogy az emberek strandoltak, fürödtek a vízben. Mi meg hosszúnadrág, pulcsi a kézben sétáltunk közöttük, mindenki látta, hogy turisták vagyunk :). Csodás volt ott ülni egy szikla tetején és merengeni a messzi távolba, a tengerbe... Felesleges hozzátennem, itt megjobban leégtem :) Jah, amúgy amúgy kerestünk egy helyet, ahová leülhetünk, megtaláltuk a nudista szekciót is :)

Aztán eltelt a nap. Élménydúsan :D

Jah, még vmi, azt hittem az északi emberek udvariasak, kedvesek, de NEM! Még a magyarok is előzékenyebbek, figyelmesebbek. Akkor sem kérnek elnézést, ha fellöknek. Vagy ami talán a legmeghökkentőbb volt, utaztunk a metrón, egy norvég lánynak vérzett az orra. Jörn adott neki zsepit, és a csaj meg sem köszönte... Marlies pedig a Sí múzeumnál kérdezte a pénztárost, hogy tudna-e mondani pár infót a múzeumról, a válasz ennyi volt: "No."

A bejegyzés trackback címe:

https://ematinnorway.blog.hu/api/trackback/id/tr86122879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Réka · http://rekanevelo.blog.com 2007.07.23. 19:15:09

amikor én voltam Finnországban, ott mindenki nagyon kedves volt, főleg, amikor megtudták, hogy magyarok vagyunk. Kérdezgettek, érdeklődtek. Nagyon figyelmesek voltak. Svédországban nem töltöttünk sok időt, de ott sem volt senki sem feltűnően köcsög. Remélem hogy innentől kezdve ti is csak kedves emberekkel találkoztok majd, és akik idáig voltak azok csak az elenyésző paraszt kisebbséghez tartoztak.

Reja 2007.12.27. 11:40:24

Nekem nem volt gondom a norvég emberekkel. Sőt, nekem csak pozitív élményeim voltak. Bárkit leszólítottunk készségesen válaszolgatott, adott zsepit ha kértünk, és amikor majdnem megborultunk akkoris elkapott minket egy bácsi, hogy legyünk óvatosabbak! Szóval nekem csak jó emberekből futotta:)
süti beállítások módosítása