A második hétnek is vége...
Hétfő délután szervezett túránk volt az Osló szívében elterülő Vigeland Parkba. A norvégok nagyon büszkék Gustav Vigeland szobrászukra, az egész park az ő életműve előtt tiszteleg. Sajátos értelmezésben tárja elénk az élet-halál örökös körforgását, de inkább beszéljen helyettem néhány kép. Érdemes volt megnézni, de nem mondom, hogy a világ ma nem itt tartana, ha ez a bácsi nem alkotott volna...
De azért ez aranyos :)
Közben megküldték az ERASMUS és az EILC szerződésémet (megjegyzem, időben...) nagyon vicces, hogy 2000 kmről kell intézkedjek. De az egyetemen "segítőkészek" annyiból, hogy szkennelve is elfogadták. De a Tempus, hát az... Olyan igazolást kérnek, amiről itt még soha nem is hallottak. De persze, az emailemre - amiben próbálom kideríteni mi is az pontosan - mégcsak nem is válaszolnak... Az élet már csak ilyen "egyszerű".
Kedden a szokásos iskola-tanulás zajlott.
Szerdán viszont ismét program volt :) a Nemzeti Galériába mentünk egy helyi tanár idegenvezetésével. Voltak képek amik tetszettek, voltak amik kevesbé, de ez márcsak így szokott lenni. Viszont Gude és Harriet Backer egészen megfogott. Jah, és láttuk Munch Sikoly c. festményét :)
Hans Fredrik Gude: Brudeferd i Hardanger
Harriet Backer: Blue Interior
A galériát követően páran megnéztük a Királyi Palotát... Semmi extra, nálunk sokkal szebb kastélyok vannak (ez az én véleményem). Annyi pozitívuma mindenképp van a dolognak, hogy város közepén egy hatalmas zöld park veszi körül, és ingyenes, bárki bemehet heverészni a fűben. Mi is ezt tettük, ugyanis verőfényes napsütés volt azon a délutánon. Talán, ha másodszor volt részünk ilyen jó időben.
Csütörtökön aztán ismét dupláztunk, ami a tanulást illeti. A délutáni blokk előtt az egyetem parkjában "roptuk". Nagyon vicces volt, ugyanis a másik csoport tanár nénije a fejébe vette, hogy visszaidézi a saját fiatatlságát és megtanít nekünk egy hagyományos norvég dalt és táncot. Azt mondanom sem kell, hogy a szövegre már egyáltalán nem emlékszem, de a lépések azért még talán mennek :). Egy egyszerűnek tűnő, ám annál nehezebb körtánc volt. Jót "ökörköttünk". A szöveg egy szerelmi csalódásról szólt és a néni a tanárunkkal demonstrálta, hogyan veri el a lány a fiút, amiért tavaly elhagyta, most meg vissza akarja kapni... Röviden ennyi a lényeg, csak mindez norvég "feldolgozásban".
Pénteken ki kellett állni a csoport elé és norvégul pár mondatban be mutatnod magad, nem volt zavaró, meg semmi (már ismerjük egymást anniyra, ill. mindenki csak tanulja a nyelvet), de annyiból tartom ezt fontosnak megemlíteni, mert ez elvileg kisebb csoport munka lett volna - a tanár osztotta be a csoportokat. Azért csak volna, mert Sarah nem volt hajlandó velünk dolgozni, nem tudjuk miért... Az angol emberek nagyon furcsák... Sarah ráragadt Jörnre és mással nem is érintkezik, nem tom a többi nemzet "büdös" neki, hát egészségére - Sznob angol, amúgy őt lehet a legkevésbé megérteni, hogy mit mond, még a skót Jennifert is könnyeben megértjük. Sarah két méterrel a föld fölött jár - egészségére (ezt csak azért írtam le, hogy kiadjam magamból, mindnekitől elnézést érte).
Este "Internatinal cultural evening" volt :) Hatalmas veszteség lett volna, ha kihagyom! Nagy kavalkád volt, emberek a világ minden tájáról (nem hittem volna, hogy az Oslói nyári egyetemre még a Fülöp-szigetekről is jönnek, hogy csak egyet említsek a sok közül). Az este a kultúrák ételeinek bemutatásával indult, ez egy lényeges pont volt, csak hogy egy példát említsek, így mindjárt világos lesz: Pierre első kérdése ez volt "Ingyen van?" - utána egy jó darabig nem láttuk :). Az este előadásokkal folytatódott. Voltak japán táncosok, zimbabwei zene, balkán csoport is volt, akik acapella előadták az Eurovíziós Dalfesztivál elsőhelyezett dalát, fellépett a nyári egyetem táncszínháza - olyan élményben volt részem ott egyhelyben ülve, ami megismételhetetlen, sűrítve kicsit jobban megismertük a világot! Az utolsó műsorszám Brazília volt, bejött két izmos félmesztelen napbarnította brazil srác, és táncoltak. Gondolhatjáttok a lányok hogy tomboltak, mikor elkezdték rázni a feneküket :) Aztán azért két lány is feltünt a színen, igazi szamba kosztümben és fergetegeset táncoltak. Végül becsatlakozott az összes fellépő is, egyben ez volt a finálé is.
Már korábban egyeztettünk KaMan-nal, hogy szombaton elmegyünk a Sjøfartsmuseumba. Így a péntek esti kavalkád után, jött a szombati kirándulás :). Amikkora meg volt beszélve a találkozó, akkor persze szombat nevében, nem közlekedik metró, ígyhát nyakamba vettem a várost, gyalog indultam útnak, aztán busszal mentem - egy kicsit felfedeztem Oslót :). Aztán mikor odaértem, KaMan közölte, hogy lehet 'az olaszok' is jönnek, így ott megvártuk azt a metrót, amit én nem vártam meg, nehogy elkéssek, "vicces" volt :). És igen az olaszok ott voltak a metrón :) Így szép számmal mentünk el Bygdøy-re, ahol a múzeum van. A Fram múzeumban megnéztünk kívülről-belülről egy az északi sark felfedezékor használt hajót.
Majd a Sjøfartsmuseumban egy 20 perces panoráma filmet is a norvég "tenger-partvonalról" (coastline), lenyűgöző volt! - A filmnézést sikerült ingyen elkövetnünk, mert a kijáraton át mentünk be (ugyanis ez volt a Fram a múzeum felé, de mindezt mi nem tudtuk). Aztán mikor felfedeztük a szitut, húztuk ki a "hátsonkat" :) - az ilyen élmények kovácsolják igazán össze az embereket :) A képen KaMant, Giulianat és Deborat láthatjátok rajtam kívül :) Az olasz emberek hihetlenül közvetlenek és barátságosak, a napunk feleannyira sem lett volna olyan tartalmas, és szórakoztató, ha nem velük töltjük együtt! Giuliana kész "vicc", ezt úgy értem, hogy tipikus olasz, hangos és sokszor nem zavartatja magát :) nehéz vele bírni, mert most tanul angolul (a többi olasz tanítgatja), így igazán nehéz volt megállítanom, mikor piros volt a lámpa és ő csak ment, hiába kiabálltam, hogy STOP, Giuliana STOP, ő csak ment... Egyszer meg annyira belefeledkezett az olaszos magyarázásba, hogy szegény nem vett észre egy falra szerelt táblát és szépen "elkaszálta" :( - akkor ez nagyon vicces volt.
Miután nagy fáradtan hazaestem, eszembe jutott, hogy nyolctól filmvetítés lesz, amit mindenképp meg akartam nézni, ígyhát összeszedtem minden erőmet és elmentem (természetesen az a metró, amivel menni akartam, megint nem közlekedett, lassan már kezdem megszokni ;). Úgy hirdették, hogy norvég angol felirattal, tehát mindenki edzette magát, hogy vajon mit ért meg a norvégból...aztán angol volt norvég felirattal :( Nagyon jó volt, a címe Dina (I am Dina, a magyar címe kivételesen ugyanaz: Dina vagyok), minden idők legdrágább norvég filmja (21 millió dollárba került), kell hozzá egyfajta hangulat, hogy az ember "értékelni" tudja, de megindító, és utána Johannával úgy érzetük, nem bírunk fel kellni a székből... Szóval, mindenkinek ajánlom, pláne ha szép észak-norvég tájakra vágyik :)
A mai nap elvileg a pihenés jegyében telik, gyakorlatilag mostam és főztem. Ez azért is nagyszó, mert a mosógép csak norvégul "ért" én meg még nem állok olyan szinten, hogy megértsem mi mit jelent egy ilyen hiper-szuper érintő képernyős mosógépcsodán... Büszke vagyok magamra semmi nem ment össze és semmit nem fogot meg a másik ruha :) Amúgy nem pénzbedobós a dolog, mint a Kinizsiben, hanem digitális chipes 'vaskeriekort'-tal mennek a gépek, hát igen ez a 21. század, jah a mosókártyához, potom 10.000 Ft-os letéti díj ellenében lehetett hozzájutni. Ugyanakkor meglepő, hogy egy mosás vagy szárítás 400 Ft, csak egy százassal drágább, mint otthon. Viszont azért is büszke lehetek magamra, mert a recepción norvégul kértem a mosókártyát :) - ezzel ki is pipáltam az egyik házi feladatot (nordmenn-ekkel kell beszélni).
Jah és tanulni kéne, de egyelőre nem vitt rá a lélek, pedig szerdán szóbeli, csütörtökön meg írásbeli... Leginkább azért frusztrál a dolog, mert mindjárt vége lesz, és nem akarom! JÓ ITT! Az első nap nem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani. Remélem Bergenben is megtalálom azokat az embereket, akikkel szívesen leszünk együtt :) Szorítsatok, hogy így legyen!!!
Jah, holnap délután meg a koli melleti tónál fogjuk tartani az órákat, megint vmi piknikhez hasonló "ute aktivitet" :) Reméljük nem fog esni.
Ezt majdnem elfelejtettem, itt éppen rénszarvas "vagyok" :D
