Nem hiszem el
Ma megvolt az "ute aktivitet"... Hiába reménykedtünk, megjött a rossz idő (Det er møkkavær - szószerint szar időt jelent). Egész délután szakadt az eső... De ez a norvég tanárokat nem zavarta, az egyik hazament vmi vízhatlanért, a másik pedig elővett egy anorákot meg kabátot a kocsijából, felvette a ruhája fölé és csak ennyit mondott: "Norvég vagyok"!
Vicces volt, mert rajtuk kívül mindenki bőrigázott, ugyanis a programot ettől függetlenül megtartottuk, térdig jártunk a vízben, és idétlenebbnél idétlenebb feladatokat kellett csinálni (megjegyzem napsütésben nem lettek volna annyira idétlenek a feladatok, vagy mégis?) Megint párokba lettünk osztva (A és B osztályból egy-egy ember, sajnos az én párom Irene (olasz) nem igazán volt aktív :( sebaj így én kellett nagyobb aktivitást mutassak :)) Róttuk az erdőt, és az egyes állomásokon a tanároknál "jó" csoportásaink egrecíroztak minket. Sarah kifejezetten élvezte. Megjegyzem az lett volna a feladat, hogy norvégül beszéljünk, Saraht hiába kérdeztem norvégul, ő ennyit mondott: "English, please" - őszintén, nem tud norvégul (még annyira sem mint én), és a felsőbbrendűsége kezd az agyamra menni :( Szóval először igazán ő tette be a kaput azzal, hogy a szakadó esőben, az erdő közepén talicskajárásban kellett volna énekelni... No comment... Míg ő egy fa alatt esernyővel a kezében ennyit mondott: "oh, átázik az ernyőm" (jelzem, mi csurom vizesek voltunk, mert előtte féllábon ugráltunk egy stégen...) Erre közöltem, hogy nagyon sajnálom (a "kedves" hangnememben :), vette a lapot! Hasonló banális feladotokban volt részünk (ugrálva számolj vissza harminctól nulláig, Jörn meg kárörvendően fényképezett... Sarah és Jörn zsák a foltját... De az utolsó és hihetelenül genny feladat az volt, hogy le kellett feküdni hasra a fűben (!!!) és mondtak egy igét és annak mond a múltidejű alakját, és közben nyomd ki magad (mintha fekvőtámasz lenne, csak teljes fekvésből indul a vizes fűből). Ha én ezek után nem leszek beteg, akkor soha!
Live (a tanárunk) annyit mondott, ha egy norvég eltervez vmit, azt nem halasztja el csak azért, mert esik... That is the norwegian way of life... Fincsi :( jah és még azt is mondta, hogy ha ezt túl éled, akkor túl éled Norvégiát :)
Aztán másoknak is elege lett Sarah és Jörn - mi csak vagyunk és röhögünk rajtatok hozzáállásából - ezért a 4 segítőnek is kellett igéket mondani: 
Jörn egyfolytában csak ezt mondogatta: "Oh a pullóverem"... (Kedevs Jörn. Jelzem, nekünk is koszos és vizes lett mindenünk).
Végül kötelet is kellett húzni - szakadó esőben - A csoport B ellen. Mondanom sem kell, mi (B) győztünk :)
Lehet, hogy ez a "levelem" kicsit negatívra sikerült (bocs), de kicsit ingerült vagyok, mert érzem, hogy beteg leszek, megfáztam, köszönhetően ennek a csodás délutánnak, már fáj a fejem :( És azért is ingerült vagyok, mert utálom, ha nincsenek tekintettel mások véleményére, csak megmondják, hogy ezt fogod tenni, akkor is ha nem esik jól. Le se fütyülték, hogy más nemzetek nem ehhez vannak szokva... Oké, hogy ez Norvégia, ismerd meg, de egy kicsit ez sok volt...
A'szem megyek meginni a második csésze forró teámat, csak ne hasogatna így a fejem... Nem akarok beteg lenni!!! Nei, nei, nei, jeg vil ikke vær syk.
